Bár egyszer már csúnyán felsültek vele, az amerikai politikusok most ismét az ország teljes szélessáv-lefedettségét ígérgetik. Míg Amerikában az analóg tévéadások megszűnésével felszabaduló frekvenciákban bíznak, Korea már majdnem elérte a szélessáv-nirvánát.

Bush elnök 2004-ben magabiztosan jelentette be, hogy 2007-re minden amerikai szélessávon fog csatlakozni az internetre. A hangzatos ígéret enyhén szólva nem jött be: a legutóbbi felmérések szerint ma az amerikaiak 50,7 százaléka éri el az internetet szélessávon. Ezzel csak a 25. helyen állnak a világranglistán, messze leszakadva Dél-Koreától, Hongkongtól és Izlandtól (89, 80, illetve 75 százalékos aránnyal az első három helyen).

Második nekifutás

Jay Rockefeller szenátor most újra elővette a témát: a kongresszus elé terjesztett javaslata szerint 2010-re kellene minden amerikait ellátni tíz megabites interneteléréssel, majd ezt 2015-ig száz megabitre emelni. A terv szerint ehhez még csak a drága üvegszálas kapcsolatra sem kellene átállni: a Comcast néhány napja mutatta be a 150 megabites adatátvitelre alkalmas modemet, ami a már meglevő hálózattal működik. A probléma inkább a vidéki területekkel van, ahol a hagyományos kábeles kapcsolat kiépítése nem éppen költséghatékony.

Nagykoalíció a tévéfrekvenciákért

A megoldást a White Spaces technológia jelentheti, ami a közeljövőben megszűnő analóg tévésugárzás frekvenciáját használná vezeték nélküli adatátvitelre. 2009 februárjában vége az analóg tévének, és az 54 és 698 MHz közötti spektrumban a digitális tévéjelek közötti frekvenciákra beköltözhet az internetes adatforgalom (ha sikerül elkerülni a tévé és a hálózat jelei között az interferenciát, ami jelenleg a legsúlyosabb gond a technológiával kapcsolatban). A White Spaces mögött álló cégek névsora tiszteletet parancsoló: Microsoft, Google, Dell, HP, Intel, Philips, Earthlink, Samsung.

Kelet-Ázsia előz

Miközben Amerika ígérget, Kelet-Ázsia alaposan belehúzott internetelérés-ügyben. Japánban már több tízmillióan csatlakoznak közvetlen üvegszálas kapcsolattal a hálózatra, és a száz megabites elérés teljesen hétköznapi dolognak számít. Koreában 2006 novemberében vezette be az első internetszolgáltató a 120 és 160 megabit közötti sávszélességet nyújtó szolgáltatását, aminek 1,1 millió előfizetője van, és az idei év végén a DOCSIS 3.0 szabványra való átállás a sebesség elméleti maximumát 480 megabitre emeli. India az amerikaiakhoz hasonlóan a lakosság teljes szélessáv-ellátását tűzte ki célul, igaz, csak két megabiten, viszont teljesen ingyenesen, 2009-es határidővel. [Index]