A VDSL - Very High Data Rate Digital Subscriber Line technika

 

Egyre-másra jönnek a hírek, hogy az ADSL újabb (magyar) nagyvárosokban érhető el. Az a bökkenő, hogy miközben itthon gőzerővel terjesztik ezt a technológiát, közben már újabb jelent meg a láthatáron. (Túl) nagy a hasonlóság az egy évvel ezelőtti, iszonyatos marketingtámogatást élvező ISDN-terjesztéssel. A VDSL a legkisebb sávszélességű ADSL-hez képest mintegy 130-szoros sávszélesség növekedést jelent, 50/26 Mbit/s-os aszimmetrikus adatátviteli sebességével. Az új technológiát a kaliforniai Ikanos Communications mutatta be. A távol-keleti és az európai távközlési szolgáltatók legnagyobbjai, a Korea Telecom és a Deutsche Telekom máris üdvözlik az elképzelést, és lehetségesnek tartják a bevezetését - érdekes azonban, hogy az amerikai szolgáltatók elzárkóznak előle. Ázsiában azonnal, másutt ehhez képest kis késéssel bevezethető (lenne) a VDSL technológia, ha megfelelő szolgáltatói támogatás lenne hozzá. Kérdés azonban, hogy a távközlési szolgáltatók belemennek-e, hogy VDSL-t kezdjenek terjeszteni, miközben az ADSL-ről még jócskán lehúzható a bőr. Az amerikai elzárkózásnak ez is lehet az oka.

 

És Európában? Ha a korábbi analóg–ISDN-ADSL evolúció lezajlását vesszük alapul, akkor valószínűsíthetjük, hogy a szolgáltatók (itthon is) megpróbálják először mindenkinek eladni az ADSL-t, mielőtt belefognának egy új, vélhetően ugyancsak jövedelmező technológia értékesítésébe. A VDSL technológia képes nagyobb bitsebességű videó alkalmazások és nagy sebességű adatátviteli szolgáltatások támogatására szimmetrikus és aszimmetrikus módban egyaránt. A VDSL, mint a legújabb fejlesztésű ADSL rendszer már több mint 50 Mbit/s átviteli kapacitást képes átvinni egy sodrott előfizetői érpáron. Ennek megfelelően a VDSL már nem is a hozzáférés utolsó km-én, hanem csak az utolsó néhány száz méterén használható. A korai VDSL rendszerek az ADSL-hez hasonlóan aszimmetrikus adóvevővel rendelkeztek, csak hozzá képest nagyobb adatátviteli sebességre voltak képesek. Jelenleg VDSL-re nincs létező szabvány, de a különböző szabványosítási szervezetekben nagy erőkkel dolgoznak e témában. Hátránya, hogy bizonyos problémák miatt csak sodrott, vagy árnyékolt ér párakon üzemeltethető.