Az 1990-es évek közepétől számítva olyan adatátviteli sebességigény jelentkezett a számítógép-hálózatokkal szemben, hogy azt gazdaságosan csak egy új technikával lehet megvalósítani. Ez az új eljárási mód az ATM – Asynchronous Transfer Mode. Napjainkban is, de a jövőben még inkább olyan telekommunikációs szolgáltatások jelennek meg, amelyek nagy adatmennyiséget mozgatnak, nagy sávszélességet és sebességet igényelnek. Pl. egy felhasználó különböző sebességű berendezéseket akar használni, vagy az adatok sebessége erőteljesen változik. Ilyenek a multimédiás összeköttetések, amelyek egyszerre adatot, képet és hangot is tartalmazhatnak.
A hálózatokon szokásos nagy sebesség általában kisebb sebességek összegződéseként jön létre. A munkaállomásokon futtatott alkalmazások ritkán haladják meg a 64 kbit/s-nál nagyobb sebességet. A B-ISDN csatorna megfelelő elérési lehetőséget nyújt. Az ATM technikát tulajdonképpen a CCITT a B-ISDN számára dolgozta ki.
Az ATM egy kapcsolat-orientált technológia. Ez azt jelenti, hogy az összeköttetést előbb fel kell építeni a két végpont között, azután kerülhet sor az adatok átvitelére. Ha a kapcsolat létrejött, az adatokból képzett „egységek”, az úgynevezett cellák önirányítók lesznek, tehát magukban hordozzák az összeköttetésre vonatkozó azonosító információt. Az információ mennyiségének rohamos növekedése tette szükségessé a gyors és hibamentes kommunikációt. Az ATM segítségével olyan sebesség érhető el a telekommunikációs hálózatokban, amely biztosítja a multimédiás rendszerek gyors működését is.
A hang, a kép és az adatátvitel jelei keverednek az ATM kapcsolatban. Az ATM nem ad megoldást a nagysebességű átvitelre, ez az átviteltechnikai hálózat (optika, SDH) feladata.
Aszinkron átviteli mód:
Az aszinkron átviteli eljárás során az adatokat azonos méretű egységekben, úgynevezett cellákban helyezik el. A bemenő adatok mennyisége dönti el, hogy melyik időrésbe melyik terminál jele jut.
A csatornák jelei nincsenek tartósan hozzárendelve a végberendezéshez, rugalmasan tudják követni az adatforgalom változását. Ezáltal ugyanazt a forgalmat kisebb átviteli sebességű rendszerrel lehet lebonyolítani, mint szinkron átviteli mód esetén.
Az aszinkron átviteli mód főbb jellemzői az alábbiak:
- Rugalmas az adatforgalom változásaira,
- A sávszélesség (az időrések) kiosztása automatikus,
- Az átviteli rendszer kapacitásának a kihasználása jobb,
- Több időrés összefogásával nagyobb sávszélességű csatorna alakítható ki.
Az ADSL egy kompromisszumos megoldást kínál; kihasználja a rézvezetős hálózat kiépítettségét (könnyű elterjesztési lehetőség), de tudomásul veszi, hogy szűkös a rendelkezésére álló átviteli csatorna kapacitása, melyet épp ezért igyekszik minél jobban kihasználni.
Az ATM ehhez képest teljesen új, fényvezetőre épülő átviteli hálózatot (és új elvekre épülő nagysebességű kapcsolástechnikai elemet) igényel, viszont cserébe korlátlanul nagy átviteli kapacitású átviteli rendszert ad a felhasználó kezébe.
Az ADSL és az ATM összefogásával egy jól használható, biztos megoldáshoz vezet, melynek köszönhetően háztartások százezreibe költözik be a multimédia.
Az ADSL és ATM technika kétféleképpen támogatják egymást:
- A legegyszerűbb megoldásban az ADSL csak mint átviteltechnikai rendszer szerepel, azaz az ADSL a meglévő formájában (keretformátum struktúra) továbbítja a végberendezésekből származó jelfolyamot az ATM hálózatig, ahol a tényleges videó szolgáltatás elérése és a kapcsolási funkció történik meg (4.1./a ábra).
- A másik esetben az ADSL csatornánkénti sebességét kell addig növelni, hogy az ATM cellák átvitelére is alkalmassá váljék. Ebben az esetben az ADSL adóvevő párok egymás között is már ATM cellákat továbbítanak (4.1./b ábra).
Az ADSL és ATM lehetséges kapcsolódási módjai
A különböző DSL rendszereket egy már-már végső megoldásnak tartom, a rézvezetős hálózatban. Hiszen ezeknél nagyobb sebességet elérni a hagyományos rézvezetőkön talán már lehetetlen, emlékezzünk csak a VDSL maximális sebessége (52 Mbit/s) is csak az utolsó 300 méteren volt elérhető. A DSL-ek legszimpatikusabb előnye számomra, hogy úgy valósítanak meg nagysebességű adatátvitelt, hogy az előfizetői hurkokat lecserélnénk optikai kábelre. Bár az üvegszál fog hatalomra jutni, azért az DSL technológiák igen jó és életképes megoldást, ötletet adott és még fog adni. Azért a hagyományos, a kezdetektől használt rézérpár még egy utolsót - és igen nagyot - villant, mielőtt az üvegszál, ha nem is teljesen, de elhódítaná az adatátvitel és a távközléstechnika trónját.