Az egy érpáras szimmetrikus átviteli képességeket kínáló rendszer európai rendszer megfeleltje az SDSL névvel illetett technika. Az SDSL a HDSL család tagja. Az ér párak jobb kihasználása érdekében az egy érpárat használó (single) és az átviteli sebességre általában szimmetrikus (symmetric) HDSL rendszerek szabványosítása is, már elkezdődött. Ennek megfelelően az SDSL rövidítés szövegkörnyezettől függően jelentheti az egy érpáras és a szimmetrikus átviteli módszert egyaránt. Az átviteli távolság (3,5 km) megtartása mellett az SDSL rendszer nem éri el a 2 Mbit/s-os átviteli sebességet, sebessége kb. fele az előbbiekben tárgyalt HDSL rendszerrel szemben. Az SDSL 128 kbit/s-tól 1152 kbit/s-os sebességig tud működni egészen a központtól való 5 kilométeres távolságig. Az SDSL rendszerek vivős technikát alkalmaznak, így egyazon érpáron a POTS szolgálat és az SDSL rendszer is elérhető. Az európai SDSL rendszerek szabványosítását az ETSI TM 6-os munkabizottsága végzi.

Számos gyártó különböző kódolási eljárású SDSL rendszereket hozott létre. Vonali kódolást tekintve (CAP, 2B1Q, PAM) rendszereket különböztetünk meg.
A 2B1Q kódolási eljárás már a 3.1. fejezetben, az IDSL átvitelnél ismertetésre került, a CAP kódolás pedig az ADSL esetében (3.4. fejezet) lesz részletezve.

PAM-jel (Pulse Amplitude Modulation) előállítása: azon alapszik, hogy a teljes hullámalak átvitelére nincsen szükség. Elegendő szabályos (T) időközönként mintát venni a jelből, és aztán csak ezeket a mintákat továbbítani. A hullám mintavételezésével egymás utáni rövid impulzusokat kapunk. Az impulzusok amplitúdója megfelel a hullám amplitúdójának a mintavételezés pillanatában. Ezt a konverziót impulzus amplitúdó modulációnak (PAM) hívják. A PAM jelek burkoló görbéje visszaadja az eredeti hullámalakot. Az egyes minták között viszonylag nagy időintervallumok keletkeznek. Ezeket felhasználhatják más PAM jelek átvitelére, azaz több különböző összeköttetés jelei is átvihetőek egymás után ismétlődő ciklusokban.

Az analóg jel periodikus mintavételezését és a mintavételezéssel kapott PAM jelet a 3.6. ábra mutatja be.

3.6. ábra Analóg jel mintavételezése, PAM jel előállítása

Ha több PAM jelsorozat impulzusait egyesítik, akkor időosztásos PAM multiplex jel jön létre (3.7. ábra). Ha a mintákat, (különböző amplitúdójú impulzusokat) átalakítják bináris kódolású jelekké, akkor impulzus kód modulációról (PCM) beszélünk.

3.7. ábra Időosztásos PAM multiplex jel

A mintavételezés folyamata a Nyquist-Shannon mintavételezési tételen alapul. A tétel kimondja: egy folytonos sávkorlátos –azaz 0-f0 frekvenciatartományba eső- valós időfüggvény véges számú diszkrét minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető. Az fm mintavételezési frekvencia értéke minimálisan kétszerese kell legyen az átvinni kívánt maximális frekvenciának.

Azaz: fminta ³ 2fmax